Református templom
A korán reformátussá lett egyház népe birtokába vette és használta a középkori, Szent Mihályról nevezett templomot. 1634-ben már lelkésze is volt, de a török pusztítások miatt 1688-ban teljesen lakatlanná lett a falu. A település reformátusokkal települt újra, és ők újjáépítették a középkori templomot, melynek szentélye akkor még megvolt.
1746-ban 280 református és 3 katolikus személy lakott a településen.
A templomon többször kellet javítási munkálatokat végezni, 1807-ben meghosszabbították, 1896-ban ismét a helyreállításán dolgoztak.
A templom további javításokat régisége és kicsinysége miatt nem érdemelt, ezért 1907-ben lebontották, de a régi toronynak a felét meghagyták, és ahhoz építették hozzá a Bogdán Illés által tervezett új templomot. A torony meghagyott falaira még 4 méter magas falat raktak, így lett mára a torony 34 méter magas. Ezzel a magasságával és 500 ülőhelyes hajójával (11x23 m), amelyet boltozatos vakolt mennyezet zár le, kiemelkedik a falu látképéből.
Szószékét még 1897-ben készítették, a régi templomból hozták át az újba. Orgonáját Angster József építette 1912-ben. Említésre méltó a szépen faragott márvány úrasztala, amit egy özvegyasszony 4 ökör áráért készíttetett a gyülekezet számára 1908-ban. Meg kell említeni a faragott padvégeket, és a bejárati ajtók melletti szőlőfürtökkel ékesített oszlopdíszeket, amelyek a falu szőlőművességére utalnak.
Három harangja van. A 280 kg-osat Korrents Márk öntötte 1866-ban Egerben, a 150 kg-osat Szlezák László 1932-ben Budapesten, az 50 kg-osat ismeretlen mester, ismeretlen helyen. E templom igényes belső és külső kialakításával az elődök őszinte és szívbeli ragaszkodását hirdeti egyházukhoz.
Boltíves hidak
A település főutcáján szinte végig húzódó Geszti patakon egyedi építésű boltíves hidak találhatók, ezzel egyedi településarculatot biztosítva a falunak.
Pincesor
A településen a helyi gazdák régen szőlőtermesztéssel, borkészítéssel is foglalkoztak. Szinte minden családnak volt egy vagy két pincéje. A szőlőtermesztés hagyománya csökkent, de még mindig sok helyi lakó, illetve több vidékről érkező foglalkozik borászattal a helyi pincesoron. Ennek megfelelően a pincéket gondozzák, fejlesztik. Kellemes hangulatot kelt a pincesoron mulató vendégek látványa.
Emlékmű
Az I. és II. világháborúban a harctérre és kényszermunkára elhurcolt leventékkel, illetve zsidókkal együtt 52 hősi halottja van a községnek. Rájuk emlékezik név szerint a falu közepén 1992-ben a község lakossága által állíttatott emlékmű.
Tájház - Só barlang
Régi parasztházba, a só barlanggal közös épületben találhatók a régi bútorokkal, háztartási eszközökkel berendezett helyiségek. Jelenleg átalakítás alatt áll. A helyreállítás időpontjáról és a szolgáltatás igénybevételről a Polgármesteri Hivatalban lehet egyeztetni.
Holt-tengeri sóval erősített hat féle ásványi anyagot tartalmazó sóoldat és barlangterápia ajánlott: asztma, hörg- és légcsőhurut, nátha, allergia, kruppbetegség, arc-és homloküreg-gyulladás, reumatikus panaszok, ekcéma, pikkelysömör és más bőrbetegségek kiegészítő kezelésére, immunrendszer erősítésre.
Borsodgeszti halomvár
A mára elpusztult vár a Bükk hegység déli lejtőjén. Kisgyőrtől 2,5 km-re délre található. A vár a 317 méter magas Halomvár-csúcson fekszik. A várat oklevelet nem említik, benne feltárás nem történt, így történetéről semmit sem tudunk. Egyes korábbi vélemények szerint a vár bronzkori eredetű. Sándorfi György és Nováki Gyula a vár építését a 13. századra tették, a környék birtoklástörténete alapján motte-típusú várak közé sorolták. /Motte: Jelentése földhalomvár. Teljes tömegében földből felhalmozott, fa- vagy kőtorony elhelyezésére felhasznált csonkakúp alakú, agyaggal, esetleg faoszlopokkal erősített mesterséges domb a kora- és java középkorban./ Baráz Csaba kutató véleménye szerint az ismert mottéktől való formai eltérések miatt és régészeti leletek hiányában ez nem megalapozott. Ő a miskolci Leány-várral együtt a Halomvárat is vaskori kultikus építménynek tekinti.


